A bonyolultság gátolhatja a stílusunk kifejlődését – vannak, akik különösebb mondanivaló nélkül is hajlamosak hosszan, több jelzővel, szavakat keresve érvelni. Ezzel nem hagynak elég teret a másik félnek a reagálásra, és nem marad hely olyan fontos elemeknek, mint a testbeszéd, a fantázia vagy a metakommunikáció.

Az amerikai beszédstílust sokan felületesnek tartják, ám a lazaság valójában szabadságot ad, melyben elhelyezkedhet a stílusunk, miközben a hangulat is jó. A rövid, kellemes mondatok között sok a „tér”, és marad hely reagálni, vagy más irányba terelni a beszélgetést. A párbeszéd így organikussá válik, saját életét éli, és közelebb jutunk a beszélgetőtársunkhoz.

Az ilyen képesség nem igényel magas szintű nyelvtudást, és közben önmagunk lehetünk.