Sajnos klasszikusnak mondható az a helyzet, amikor a diák már tanult nyelvet, rendelkezik szókinccsel, mégsem tud folyékonyan beszélni. Sok munkával megszerzett tudásról van szó, amely valahol „raktáron pihen”. A tudás önmagában érték, de csak akkor, ha működik, ha használni tudjuk, és a javunkat szolgálja.
Ha a szókincs passzív, az azt jelenti, hogy a diák nem elég szabad arra, hogy használni is tudja. A diákok gyakran már bőséges szókinccsel rendelkeznek, és amikor megtanulják használni is, mindig meglepődnek, hogy milyen jól tudnak angolul.